Pénteken a cserkészotthonban találkoztunk egy kis indiánnal, akit Manapinak hívtak.

Utána bemutatta a törzsfőnököt, Csillagokat Számlálót és a némát, akinek nem volt neve. Ezután elmentünk az indiánotthonba, ahol megvacsoráztunk és Manapi meséje után lefeküdtünk aludni.

Másnap reggel ébredés után Alvó Bika reggeli tornáján vettünk részt. Ekkor kiderült, hogy a némát Bélának hívják, aki igazából Fingacsu törzsfőnök volt. Elmentek Csillagokat Számlálóval megfejteni a jóslatot. Reggeliztünk és közben megérkezett Ikina is. Ezt követően összekészítettük a táskáinkat, és elmentünk túrázni. Túra közben botokat kellett gyűjtenünk, hogy ezekből képet készítsünk, ami segít nekünk a jóslat megfejtésében.

Visszatérésünk után ebédeltünk és sokat játszottunk. A délután folyamán kézműveskedtünk és csináltunk totemállatot, kitűzőt és álomfogót. Kézműveskedés után játszottunk. Alvó Bika küldött egy levelet, amit Lola bontott ki és Ikina olvasott fel. Ebben a levélben figyelmeztetett minket a ránk leselkedő veszélyre. Ezek után, bár kicsit nyugtalanabbul, de folytattunk a játékokat és vacsoráztunk finom pincepörköltet.Ezután körbegyűltünk a tábortűz körül és hallgattuk Manapi és Ikina bölényvadászós történetét. Egyszer csak a Telepesek betörtek hozzánk és ijedtében mindenki Lola vezetésével felmászott a színpadra, kivéve Dórit, aki bátran szembenézett a gonosz Telepesekkel. Manapitól kaptunk egy szalagot, amit a nadrágunkba kellett tűrnünk és utána kivonultunk, hogy legyőzzük a Telepeseket. Hanna olyan bátor volt, hogy megvédte Lolát a Telepesektől. A Telepesek felgyújtották a botokból készült képeket, így minden reményünk elveszett a jóslat megfejtésére. A főtelepes elfogta Takodát, akinek a kiszabadítására indultunk. Ha a Telepes ránk világított, akkor vissza kellett mennünk a kapuhoz. Szerencsére mindenki átjutott a Telepes csapdáján és kiszabadítottuk Takodát. Elfogtuk a főtelepest és Manapi rálőtt, mert azt mondta a csapatunkra, hogy nyápic. A főtelepes elszaladt és a bátor Hanna és Lola nyomban utána eredtek. Miután megadták magukat a Telepesek, békét kötöttünk és két telepes elkezdett táncikálni a színpadon örömében. Majd készültünk a lefekvéshez a nagy csata után és mindenki hamar el is aludt.

Vasárnap reggel visszatért közénk Alvó Bika, aki azért jött, hogy segítsen. Elmentünk misére, majd hazautaztunk a busszal.